Falukrónika

Homokszentgyörgynek gazdag történelmi múltja van, amely a sorscsapásoktól sem volt mentes. Előfordult, hogy a falu fele a lángok martalékává lett. A nagyközség, amelyről először 1425-ből származnak emlékek, az Ungnádok, majd a Nádasdyak birtoka volt, később pedig Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól. Máig is él egy legenda Homokszentgyörgyön, amely szerint a török katonák elől akkoriban a kútba rejtették a templom harangjait. Azóta is azt hiszik a helybeliek, hogy ott vannak még mindig a harangok, ezért évekkel ezelőtt egy kutatócsoport igyekezett feltárni a kút térségét, de csak néhány korsóra leltek.

Egy XVIII. századi összeírás alapján a falu ebben az időben még Szentgyörgy néven szerepel, s lakói protestánsok voltak, és magyar nyelven beszéltek. Ekkor az iratokban még csak kilenc adózó család szerepelt. Református templomát 1820-ban emelték, s napjainkban az épület, a paplak, és a plébánia is műemléki védettséget élvez. A katolikus templom majdnem egy évszázaddal később épült fel itt. 1863-ban súlyos csapát érte a községet, a házak fele elpusztult egy tűzvészben.

A település éveken keresztül nyögte a tűz következményeit, de sikerült újjáépíteni, s ezután lendületes fejlődés indult meg a térségben. Ezt jól mutatja egy 1941-ből származó adat, amely szerint 1718-an éltek itt. Homokszentgyörgy 1945-ben lett önálló közigazgatású község, ekkor kezdett el jegyzőség működni itt. 1975-ben pedig megalakult Homokszentgyörgy székhellyel Homokszentgyörgy, Lad, Patosfa, Szulok, Kálmáncsa községek tanácsa, amely a rendszerváltásig működött.A homokszentgyörgyi ófalu a mai postától a pásztorházig tartott, majd onnan kezdett gombamód szaporodni a mai Homokszentgyörgy, ahol ma több mint négyszáz házban élnek emberek. A település lélekszáma XX. század második felében csökkenni kezdett, ma már nem éri el az 1200-at. A dinamikus fejlődés a rendszerváltást követően torpant meg, ezt követően csődbement a termelőszövetkezet, elköltözött a helyőrség, s számos munkahely szűnt meg. A nagyközséghez több puszta is tartozik, a legnagyobb ezek közül Mariettapuszta, ahol nyolcvanan élnek. A nehézségek ellenére az önkormányzat igyekszik tenni a falu fejlődéséért, de a legnagyobb segítség egy hét kilométeres útszakasz megépítése lehetne, amellyel el lehetne innen érni a 68-as főutat.